Ajánlott második fogásnak a két évvel ezelőtti ősz íze.

Az ősz ízei megérkeztek magával az ősszel. Az idő is megérkezett hozzám. Idő magamra, megállni, rendezkedni. Mostanában olvastam, hogy vannak gyűjtögetős időszakok, aztán meg rendezkedünk és ugyanúgy igaz mind az anyagi, mind a szellemi javainkra. "Amit összekuszáltál nyáron, azt bogozd ki télen". Jelentem, idén nem kuszáltam össze semmit, és büszke vagyok magamra, hogy az első őszi napon kipakoltam a konyhát. 

Istenem, mennyire más ez az ősz, mint egy évvel ezelőtt. Mennyire meleg, színes, élő, erős, egyszerű, könnyű, ezt főzöm most bele ebbe a levesbe. A leves szó nem is elég, ez annál sokkal több.

A birsalma tökéletes - kaptam, őrizgettem a tökéletes ételhez. Kell belőle kettő. 

A tök förtelmes. Rájöttem, hogy a piacon a nénik mindig azt mondják, amit hallani akarok. "Ugye nem csípős ez a paprika? - Neeeem, kedveském, nem csípős." Aha, ja. Vagy. "Édes a tök? - Íííííígen, aranyoskám, mézédes." Hogyne, persze. Viszont ízetlenségének köszönhetően került bele a 

Gesztenyelekvár, ami szintén tökéletes, Itáliában szerzem be minden alkalommal, amikor odalátogatok. Meg is beszélem Itália Ízeivel, hogy vegye fel a listára.

Hogyan készült?

Vajon (ez nem kérdés, hanem hozzávaló) elkezdtem párolni az összekockázott, NEM meghámozott birset a fűszerekkel: egy darab fahéj, megmozsarazott szegfűszeg, pici gyömbér. Őrölt volt, de lehet (sőt..) pici friss. Ez a titkos hozzávaló, amit nem lehet benne érezni, csak egyszerűen még teljesebb lesz az ősz lehellete tőle. Ment még bele 3 zacskó vaníliás cukor és 8 barna kockacukor (ez mondjuk 4 evőkanál). (Jó, a háztartásom még nem teljes. de még csak most költöztem. 3 hónapja.) Felöntöttem vízzel és megkezdődött a főzés.

Közben összeturmixoltam a risszrossz tököt (egy bögrényi lett) az éppen ellentétes minőséggel bíró 2 evőkanálnyi gesztenyelekvárral (ami lehet püré is), higítva a "főzőlével". Ők alkotják majd a "rántást", vagyis sűrítő célzattal belecsúsznak a birsek mellé.

Viszont a fényképezőgépem nem pakolódott ki. Egyelőre azt a dobozt sem találom, amibe elraktam. Közepesen tudtam megnyugtatni magam, hogy egy komplett doboz nem tűnhet el költözés közben...

Úgyhogy a fotót csórtam - köszönöm annak, aki készítette, mert szépséges. Mint az első őszi napom.