Igen, ezt én csináltam:
Mert nem volt otthon kenyér, és valamiért ez a megoldás egyszerűbbnek tűnt, mint lemenni a boltba. Igaz, hogy 3 órát vártam rá, de bőven megérte. Van, amire érdemes várni és úgy meg pléne, hogy sok dolgom nem volt vele.
Viszont ha vissza kell idéznem a munka folyamatát, hogy receptet prezentáljak, nem vagyok könnyű helyzetben, mert azt még tudom mit tettem bele, de a mennyit... az örök problematika.
A kezdőcsomag biztosan:
- 14 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
- 16 dkg tönköly fehérliszt
- 1 tojás
- fél instant élesztő
- 1 tk só
- pici kömény
És ami nehéz, a folyékony cuccok, amiket külön meglangyosítottam, hogy biztosan megkeljen a tészta:
- tej és egy kockacukor, ebbe ment az élesztő, kb. 1 dl
- olaj 1 dl
- víz... na ja. Igazából túrtam bele folyamatosan kézzel és öntöttem bele, hogy állagra jó legyen, de max. 1 dl volt.
Természetesen kenyérsütővel dagasztottam be a tésztát, mert ha gyúrni kellett volna, lehet, hogy újragondolom a boltba menetelt.
Aztán megsütisütipogácsáztam a zsemléket, összállítottam virág formába őket, megvizeztem a tetjét, megszórtam szezámkával és sütőbe küldtem őket.
15 perc volt 180 fokon, hogy kialakuljon a héjszerkezet (ezt még szakközépben tanultam), aztán még vagy 20 perc 160 fokon. Majonézzel és édes paradicsomkarikával, melegen... tán még kézzel is begyúrtam volna, annyira isteni finom lett.