Mert nem telhet úgy el év, hogy nem megyek haza, hogy nem iszom OTT egy pohár bort, nem eszem egy panna cottát, egy pizzat és egy gnoocchit. A kávéról, sajtokról, sonkákról nem is beszélve. (Félistent most itthonról vittem magammal.)

3 nap krónikája képekben, és persze a vállalásaim, amit elkészítek magam is hamarosan. De először mindent a szemnek - és no is több komment, jöjjenek a sztárok!

Tudni kell, hogy Claudia minden nap friss sütit csinált nekünk reggelire. Illetve az első nap uzsit kaptunk, valami csodás kókuszos-ananászos cucc és csokis süti + a perfetto anyagba burkolt szalámi. Kókuszos recept nincsen meg, de kikísérletezem, ha addig élek is.

Vacsi: gnocchi és spagetti bolognese egy cuki családi vendéglőben. Mire a spagettit lefotóztuk volna, elfogyott.

Aztán jött a 2. nap reggele a csodás pizzatésztás szendvicsekkel és újabb sütikölteménnyel, ami melegen gőzölgő almatortaféleség volt.

Ebéd a torony tövében - kicsit izgultunk is, hogy ne most boruljon össze - vagy csak előbb ehessük meg a pizzankat és a csorgathassuk le a kávénkat. Imáink felértek - biztos szerették nézni, ahogy eszünk.

Aztán jött az utolsó nap - még több finomság, még több szabadság, még több grappa!!

A reggelit már megint előző este elkezdtük várni, de valahogy azt hiszem nem lett fotó, pedig volt mini pizza is, meg valami mennyei barackos pite. Ezt szintén reprodukálom a közeljövőben, mert veszett jó volt.

Az ebéd meg a vacsora meg az olvadás maga. Nem vesztegetem a szavakat rá, mert úgysincsenek.

Természetesen vacsorára találtuk meg A Tökéletes helyet, amelyet egy igazán szimpatikus házaspár üzemeltetett és én ott készen lettem. Borzasztóan izgultam, hogy ne legyen elég a pénzünk és maradhassak mosogatni egy olyan helyen, ahol ilyen borkorcsolyával kínálnak. 

Aztán jött még egy utolsó reggeli Claudiától és ott is maradt a szívünk Pisa-ban (is). 

A következő bejegyzésben pár életkép is felkerül, ez a blog már úgyis inkább gasztronapló, mint főzős blog.