Hát igen, mit is mondhatnék - egy könnyű, hétköznapi vacsora. Ha az ember nem akar aludni éjszaka, akkor bekap pár ilyet és biztosított az egész éjszakás, 1000%-os test/energia felhasználásával futó emésztés(i kísérlet). Igaz, sok zöldséget tettünk bele, de az is igaz, hogy a husit mangalica zsírban sütötte ki a HússütőMester.

Na az úgy volt, hogy a húspogihoz kellett:

• 60 dkg darált marhacomb
• 1 nagy fej vöröshagymó
• 2 gerezd fokhagyma
• csípős pirospaprika
• só, bors, kömény

Aztán így folytatódott az ámokfutás:

Buci belső felét meggrilleztem. Vagyis szénné égettem, mondjuk inkább így, de aztán szépítettem - kapargattam.

Hagymát (vegyesen lila és fehér) felkarikáztam (amit a buciba tettem) előre és lesóztam, így hatásai enyhültek, ami az éjszakai pörgettyűzés/hánykolódás közben azért enyhített a kínomon.

A buci aljára magos mustárt kevertem majonézzel, arra jött a paradicsom, uborka, husi, forrón rá a sajt, saláta, erős zöldpaprika és a kecsöp. Alig tudtuk lecsukni, hát még bekapni. De azért nagy nehezen megbirkóztunk vele, sőt, szégyen, de én szinte zabáltam. Közepesen pironkodtam csak, mert valami annyira isteni lett, hogy képtelen voltam finomkodni. Meg kajálásban ha kéne is nehezemre esne.

Eleve az alapszendó, amit még Reni barátnőmtől tanultam (zsemle, majonéz, karikázott paradicsom), már önmagában álomszerű, ahogy eláztatja a friss zsemlét a paradicsom és a majonéz. Na, hát tegnap ehhez vegyült egy csomó-csomó zöldség, hagyma éééés nem utolsó sorban egy emberes méretű, isteni marhapogi. Régen esett ennyire jól hambi, tán mondhatom, hogy sose. Még reggeli józanodáskor sem, pedig azért az szokott néha megváltás lenni.

És persze az íze mellett a külleme és jelleme is mesés, így akkora sztár lett, hogy nem tudok betelni a fotókkal, amik róla készültek!

Annyira széééép