Igaz, a készítési sorrend fordítva volt, de nagyon nem zavart meg minket - mi baj lehet abból ugyebár, ha a desszerttel kezdünk? Pláne, hogy maradt belőle a végére is, sőt, igazán a gubának már félkészen nekiestünk - 1 napja akartuk, így ahogy lehetett, belemásztunk a tálba. Szeretek egy tálból cseresznyézni.

A hagymaleves a szokásos tuti recept - én nem vagyok oda a nagyon tejszínes változatért, így nekem ez a beszt of.

Kell hozzá:

• 3 bazi nagy fej hagyma (lényeg, hogy szeletelve legalább a fazék feléig legyen a friss hagyma)
• 4 db leveskocka
• minimál bors
• erős zöld paprika - ízlés szerint
• só csak kóstolás után, ha a leveskocka nem elég
• csipetnyi kurkuma
• csipetnyi fokhagymapor (vagy pici gerezd igazi)

Olajon megpárol a hagyma és már itt bele lehet hajigálni minden mást is. Amikor felére összeesett, felengedés vízzel, és még majdnem egy órát főzni, hogy jó puha legyen a hagyma. Fokhagymás és/vagy sajtos pirítóssal még tökéletesebb.

Guba

7 kiflit összekarikáztam, közben feltettem bő fél liter tejet forrni 2 zacsi vaníliás cukorral és 2 ek kristálycukorral és összekevertem a mákot is cukorral.

Aztán tejben gyorsan megforgat egy adag kifli, hőálló tálba be, mák rászór, összerázogat, és szilvalekvárpöttyöket helyezünk el a tetején. Ezt a rétegezést ismételgetni, majd sütőben 20 perc. Fincsi, na. Főleg a meglepetésszerűen előbukkanó fanyar szilvás falatok, jaaaj, éhezem.

Gubafotó nem szép, mert nem volt napsütés, aztán megint lemerült az a vacak, így leveses meg nem is lett.