Vasárnap volt megint 10 milliószoros nap, így 10 milliószoros lelkesedéssel álltunk neki konyhai játszóterezni Angélával.
Hozta a kincses füzetét és rábökött egy spenótos – ricottás tortellinire.
Megvásároltunk mindent
1 cs fagyasztott spentót (nem a pürés, de akár az is jó lett volna)
500 g ricotta
1 tekercs leveles tészta
Ezen kívül kellett még
2 gerezd fokhagyma
1 darabos mozzarella csomag
3 ek reszelt parmezán
6 db koktélparadicsom
10 dkg körüli tészta (meg nem mondom mi a neve – szégyen… az, amelyik olyan, mintha egy pennét félkörre hajlítanál.)
Összekevertük a tölteléket
Spenót, ricotta, parmezán, fokhagyma, só, pici csilis olíva olaj.
Kitekercseltük a tésztát és meglepődtünk azon, hogy milyen kicsi-sovány-kevés.
Nem bíztuk a véletlenre, megcsináltuk az összes bennünk felmerült formát, és igen, büszkék voltunk rájuk!
Persze ricottás-spenótos leveles tészták között is van Sztár: a legszebb, az első. Mindenhol és minden formában kiemelkedő tehetséggel pózolt! Nem tudtam betelni Vele.
A tészta felét betettük betekerve, bejgliszerűen, mert tartottunk a töltelék–lázadástól.
STOP
Melyik lesz a nyerő forma??
A helyes kis csiga?
A bátortalanságunk miatt megtartott és hermetikusan lezárt bejgli?
A masszív táska vagy az izgatott szerelmeslevél?
Melyik tudja magában és kordában tartani Popej legális doppingszerét…?
Először betettük a bejglit a melegedőbe.
Aztán a többit.
Megsültek, illatoztak – olvadoztunk.
Közben gondolkodtunk azon, hogy mi legyen a maradék töltelékkel és az lett a vége, hogy rakott tészta lett.
Tetejére mozzarellát, paradicsomot karikáztam. Kb. 15-20 percre be a sütőbe és el is készült.
El lehet dönteni.
Igazán az lehet a döntés alapja, hogy mit szeretnénk túlsúlyban érezni, a tölteléket, vagy a tésztát.
A tésztás csapat jobban fogja kedvelni a pontosan formatervezett batyut és levelet, míg akinek a tészta csak üres díszítés a töltelékhez, az odalesz a bohém csigákért (nem véletlenül közülük került ki a Sztár - ld. itt, pont alattunk) és még annál is jobban a bejgliért.
Most csak annyit módosítottam a recepten, hogy megszórtam a tetejét reszelt mandulával és volt otthon citrom aroma és tettem bele egy félampullányit. Meg bourbon vaníliás cukrot, fél zacsival.
Viszont az állaga nem tetszett, bár szép lett nagyon. Nem hiszem el, hogy ezt nem úgy csinálják meg, mint a piskótát, vagyis külön hab a fehérjéből, meg ilyesmi. Rámegyek én erre még egyszer, úgy döntöttem.
Mindegy, jó lett, meg fincsi, meg minden, de azért kellett hozzá a maradék fagyitorta (http://konyhajatszoter.blog.hu/2010/02/05/ujevi_labadozas_kellekei_megerkeztunk_2010_be), amit az újévi lábadozáskor leírtaktól eltérően úgy csináltam, hogy csokifagyi volt az alap és ebbe tettem 1 tábla fehér csokit, 6 db csokis kekeszet és kb. 2 marék tört mandulát. Az eredeti finomabb… de ez meg izgis és szép a barna fagyi + fehér csoki párosítás miatt.
Mai napi tanulság:
