Újévi lábadozás kellékei – megérkeztünk 2010-be!!
2010. február 05. írta: giglio

Újévi lábadozás kellékei – megérkeztünk 2010-be!!

Értelemszerűen archív :)

BÚÚÚJJJJJÉÉÉKKKK!
 
Hű, volt nagy ünnepség. Nem ittam sokat. Semmiből. Csak mindenből egy picit. Sokmindenből sok picit, ami ugye sokra megy. Ajjjjaajjjjaj.
 
Dehát vettem színes lencsét!!! Piros, zöld ééééssss nemtom, sárga?
Na, kivonszolom magam és megnézem, mert azért annyira voltam gondos bocs, hogy előző este, mielőtt ezt-azt megkóstoltam volna, beáztattam a lencsilányokat. Lencsilányka, lencsilányka, lencsibabát ringatott.. nem kéne inkább még aludnom egészen véletlenül?? De.
De éhes vagyok!!!! Az élet kegyetlen.
 
Konyha… és elkezdi éééés nem bírja abbahagyni!!! Az újfajta drog: a konyha! Betömörítem az érzést fakanál és lábos alakú tablettákba!!! ... Aludjak a konyhapulton? Begyújtom a tűzhelyet és még derékfűtésem is lenne...
 
Na, csak elkezdem - 'szal a menü:
  • Depressziós székelykáposztát jobb kedvre derítem és lesz belőle korhelyleves.
  • Lencsilánykákból főzelék, maradék füstölt csülök bele + sült virsli.
  • És mi kell még a kis beteg gyomornak? Hűtés!!! Fagyi, spektrumon tanultam egy kevésbé energiaigényes, ellenben meglehetősen megnyerő fagyitortát.
 
Korhelyleves:
Észnél voltam (igen, aki lusta, az nagyon leleményes!) és utolsó nap vásároltam konyhakészre mosott, vágott leves zöldséget. Kezet is csókoltam ezért magamnak. Így csak szimplán beledobtam ezeket az olajba, némi karikára vágott hagyma és 2 szelet jófajta csabai vastagkóbi társaságában és kicsit pirítottam. Ezt követően beleborítottam a legtutibb titkos hozzávalót - életet lehelve ezzel a depresszív székelykáposztába.
 
Megkóstoltam – értelemszerűen sem só, sem semmi más nem kellett bele (ez nem volt váratlan fordulat…) csak egy kis víz és egy jó tejfölös habarás. Meg is volnánk.
 
Lencsilánykafőzelék
Közben odatettem a lánykákákat is összemelegedni.
Először hagyma, fokhagyma, babérlevél, őrölt kömény, bors, bijolevespor, csülökdarabok olajon, aztán a lencsi. Felöntöttem vízzel és főztem. Nem sírtam el magam, bár nem sok kellett hozzá, amikor szembesültem azzal, hogy a gyönyörű, színes lencsék elveszítették főzés közben az egyéniségüket és egyforma barnaszerűek lettek :((( Ezzel még kísérleteznem kell a későbbiekben..
Szóval beszürkült a főzelékem, de elkészült, habarás (nem rántok, egyáltalán nem vagyok olyan állapotban. Megrázott ez a lencse dolog..) + egy kis tárkonyos ecet és só ment bele utólag. Mert közben nem mertem a csülök miatt. A belassult állapot remek olyan szempontból, hogy az ember fizikailag képtelen kapkodni :))
 
Ezzel is megvolnánk.
 
Fagyitorta
Fagyi (vaníliás) közben elővesz, picit puhára olvasztani, hogy lehessen keverni.
Egy zacsiba beletörni csokis kekszet (6 db) és egész mogyis csokit (1 tábla). Jól lezárni zacsit, jól bebugyolálni konyharuhába és nekimenni a húsklopfolóval. Ütni verni. Ne sajnáld, a zacskó akkor is kiszakad, ha finoman csinálod :)))
Ezt összekeverni a fagyival, formába tölteni tölteni (folpackot alá) és visszafagyasztani.
Jó kis cucc.
 
Én őzgerinc formába tettem, de bármi jó, csak ne feledjük el: vissza kell tenni a fagyasztóba… Hihetetlen mennyire vág az eszem még így is. Ez egészen döbbenetes. Ez már a túlélőösztön lesz, nem vitás.
 
Na, hát elkészült.
Evés, alvás, evés, alvás, evés, alvás és így tovább, a Bermuda háromszögben: konyha, kanapé, ágy….
 
Mai napi tanulság
A Bermuda háromszög veszélyes...

A bejegyzés trackback címe:

https://konyhajatszoter.blog.hu/api/trackback/id/tr781731268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása