Igazán az ötlet alapja a tavaly nyári kedvenc volt, amit mondok is, mert állat jó. 

Pici, egyszemélyes cserépedényben alulra olívaolaj, majd rétegezni: friss paradicsom (2 közepes/1edény), szárított paradicsom (6-8 db/1 edény), mozzarella (1 gömbőc/1edény). Közé só, lehet karikázni fokhagymát, szórni pici borsot, vagy friss bazsalikomot, petrezselymet. 
Be a sütőbe, 15 percre, 200 fokra és mellé be is lehet dobni az olívás kenyérke szeleteket. 
Ennyi az egész, utána már csak bele kell tunkolni a meleg pirítóst az isteni paradicsomos-mozzarellás lébe és inni egy pohár bort és élvezni a meleg nyári estéket... 

Na, ezt variáltam tovább, mert még csak tavasz van, bár lassan azt sem hiszem, tuti, hogy ez is valami trükk a naptárral meg az idővel, mindegy, nem is akarom tudni... ) szóval így kell még plusz energia. Ezen ok miatt olívaolajon lepirítottam 30 dkg darált marhát (2 cseréptálnyi mennyiség ez), aztán bors, csili, só, petrezselyem és ezt csempésztem pluszban a rétegek közé úgy, hogy a friss paradicsom és a szárított paradicsom ölelte körbe.

Most kivételesen egy kicsit elősütöttem (nagy fokozat, rövid idő, kicsi olívaolaj) a friss parit (így extraként lejött a héja is), némi sóval és kevés fokhagymával, mert még finomabban akartam. A szárított paradicsom rétegébe tettem még sóban eltett fekete olívabogyót, de ez soknak bizonyult a jóból, így azt elegendő díszítőelemként a tetejére tenni, max. 3 darabot. Ja, és mozzarellával zárunk. 

Hát ennyi. És fincsi. És még lett mellé egy kis tiramisu is. Epreset (friss) szerettem volna, de nem volt, a bóótban, továbbmenni meg már nem volt idő. 

Mai napi tanulság: 
Mindig saját magad találd ki, hogy mit főzöl vacsira! Vadiúj dolgot nem lehet elrontani, hiszen nincsen elvárás és viszonyítási alap!!