Konyhai játszótér

Eredetileg játék(os)nak induló, de gasztronaplóvá változott hobbiblog vagyok. A főzés továbbra is játék - méghozzá az egyik legjobb a világon.

Címkék

alma (2) banán (2) baracklekvár (2) birsalma (1) blondie (1) bodzaszörp (1) brokkoli (2) brownie (2) capri (2) citrom (4) császármorzsa (1) cserépedény (1) csili (4) csilis bab (1) csirkecomb (5) csirkemáj (1) csirkemell (6) csoki (6) csokiöntet (2) csokis keksz (1) csülök (2) cukkini (6) curry (1) darált hús (1) darált marha (1) darált marhahús (2) datolya (1) dió (4) édeskömény (1) édeskrumpli (1) eper (4) eperbor (1) eperecet (1) epertorta (1) ezüst kolloid (1) fagyitorta (2) fahéj (3) falafel (1) fehérbor (1) fehér csoki (1) fenyőmag (1) foci vb 2010 (1) forraltbor (1) főzés (1) főzőiskola (2) frankfurti leves (1) fritatta (1) füstölt sajt (1) gesztenye (1) gluténmentes süti (1) gomba (5) gránátalma (1) grapefruit (1) grill (2) gyömbér (2) gyümölcssaláta (1) hagymaleves (1) hal (1) hamburger (1) harcsapörkölt (1) húsgolyó (6) influenza (1) jóbarátok (1) joghurt (2) kacsa (2) kagyló (2) kalács (1) karácsony (1) karamella (2) kávé (2) kecskesajt (2) kedvenc étterem (3) kenyér (1) kínai kaja (1) kókusz (1) kolbász (2) kompót (1) konyhai szex (1) korhelyleves (1) krumpli (1) lasagne (2) lecsó (2) lemon plum cake (2) lencsefőzelék (1) leveles tészta (1) leves (3) limonádé (1) máj (1) mák (4) mákos guba (1) málna (2) mandarin (3) mandula (3) marha (5) mascarpone (6) mazsola (2) medvehagyma (3) méz (1) mézes tészta (1) mozzarella (3) muffin (6) mustár (1) nápoly (1) napsütötte toszkána (1) narancs (2) nutella (1) nutellla (1) olajos magvak (1) olívabogyó (3) őszibarack (1) padlizsán (3) palacsinta (3) palacsintatorta (1) pálinka (1) panyolai elixír (1) papaya (1) paprika (3) paradicsom (11) paradicsomszósz (1) pármai sonka (1) parmezán (3) patiszon (1) piskóta (1) pizza (1) pogácsa (1) polenta (1) polpette (1) positano (2) pulyka (1) raguleves (1) rák (1) rakott káposzta (1) rakott palacsinta (1) rakott penne (1) rakott tészta (1) raoul bova (1) reggeli tippek (1) rétes (1) ricotta (4) rizottó (1) rizs (1) rozmaring (1) rozmaringos burgonya (1) rozskenyér (1) rozsliszt (4) rukkola (1) saláta (3) sárgaborsópehely (1) sárgadinnye (2) sörös csirke (1) sorrento (2) spagetti (2) spárga (1) spenót (1) sült zöldség (2) süti (12) sütőtök (4) sütőzacskó (1) szalonna (5) szappan (1) szárított gomba (1) szárított paradicsom (3) székelykáposzta (1) szezám (1) szilvalekvár (1) szilvás gombóc (1) szörp (1) szószok (1) tarja (1) tartósítás (1) tejberizs (1) téli ízek (1) tészta (2) tintahal (1) tiramisu (3) tonhal (2) tönköly tészta (1) torta (2) túró (1) újkrumpli (5) vajas keksz (1) vega recept (10) villa ida (1) vörösbor (1) zöldbab (2) zöldbableves (1) zöldborsó (1) Címkefelhő

Főzés, de szappan!

2014.10.13. 13:46

szerző: giglio

Mostanában inkább illatszereket főzök, mivel a nem csak a szánkon keresztül táplálkozunk. Teljesen beleszerettem a krémek készítésébe, olyan jó kevergetni, illatosítani, olajokat válogatni hozzá, aztán figyelni, ahogy finomodik tőle a bőröm.

Szappant főzni is egyszerű, bár kicsit körülményes (nekem). Persze egyre gyorsabban állok át szappanmester üzemmódba, de azért vigyáznom kell, mindig akkor történnek a malőrök, amikor már nagyon vagánynak érzem magam és már mondjuk majd kesztyű nélkül oldok lúgot. Mondjuk ennyire sosem leszek bátor, de persze folyamatosan feszegetem a határokat. 

Szóval igazából szappant készíteni éppen olyan nagyon jó, mint egy jót főzni. Pl. a múltkor elkészítettem a citromos mézeset, megszórtam a tetejét fahéjjal és elsimogattam. Csodaszép lett. 

Itt az egész jelenlegi csapat: kecsketejes sós (fehér), zöld agyag + iszap, citromos mézes natúr és fahéjas szórásos.

 

IMG_20141013_121127.jpg

Címkék: szappan

Szólj hozzá!

Rakott mézespuszi

2012.11.14. 17:24

szerző: giglio

...avagy hogyan és mire használható fel egy kis maradék mascarpone krém, mondjuk a Halloweenre készített félelmetes torta után. 

Vágjuk szét a puszikat és tegyük egy tál aljára.

Csináljunk egy puhító szmötyit tejből, nutellából (1 dl tej és egy jó nagy evőkanél nutella), egy csipetnyi fahéjból és azzal öntözzük meg a puszedlikat.

Rétegezzük szépen sorjában a krémmel és a legtetejére tegyük a legszebb puszedlit. Kell nekik egy éjszaka, hogy rendesen összecsókolózzanak.

Lehet, hogy lecserélem a karácsonyi tiramisut erre. Persze ezt önhatalmúlag nem tehetem meg, így egyeztetnem kell, hogy ne lincseljenek meg Szenteste :)

Szépséges és természetesen brutál finom.

Puszi1.jpg

Ismétlés - a jolly joker krém:

  • 250-es mascarpone
  • 200-as Meggle főzőtejszín (fontos, mert ez elég sűrű)
  • 5 ek cukor
  • 1 zacsi vaníliás

Szólj hozzá!

Halloweeen torta

2012.11.08. 20:42

szerző: giglio

...avagy nekem sosem fájt beállni a sorba - legalábbis a magam módján. Nem zavar a Halloween, mert a Mindenszentek napján is ég a gyertya. Nem zavar a Valentin nap és nem zavar a FB. Változik a világ, és ha nem tudjuk önmagunk képére formálni, megőrülünk. Ráadásul kimaradunk egy csomó jó dologból. Ez a mai napi tanulság.

És amire büszke vagyok:

Htorta.jpg

Annyira gáz, hogy már gyönyörű! A koncepció folyamatosan állt össze, az alapok megvoltak, de a "díszítés" végig függőben volt. Először gondoltam, hogy gumicukor békák fognak vérben úszni, de aztán rátaláltam a gumicukrok (előttem) rejtett világában erre a csodálatos példányra. Hát nem gyönyörű?

Htorta2.jpg

Na, hát ennyi, és fél órába sem telt.

Természetesen az alapja a szokásos mascarpone krém, úgy, mint

  • 250-es mascarpone
  • 200-as Meggle főzőtejszín (fontos, mert ez elég sűrű)
  • 5 ek cukor
  • 1 zacsi vaníliás

Bolti gyümitortalapra ráborítunk sütőtökpürét (ha nincs idő, akkor Univer sütőtökpüré almával), összekavarva egy kis cukorral, ízesítve fahéjjal, gyömbérrel. Kimeszelni vele a tortalapot, rá a krém.

Ezután jön a show-elem, vagyis az irdatlan ócska gumicukor-műfogsor (akartam rá azt az ocsmány szemet is venni, de azt nem kaptam), és pipettával megcsepegtetjük piros ételfestékkel. Minden megkapható hozzá a Spar-ban.

Ez csak a tortám, és hasonlóképpen nem viccelem el majd a jelmezem sem. Ugyanilyen csodálatos leszek én is hozzá, azt hiszem nem is kell mondanom. Még nem tudom, hogy azt megmutatom -e.

Éljen az örök gyerek részem, aki ilyenkor annyira örül, hogy ma kicsit tovább fentmaradhat TV-zni.

Címkék: süti torta sütőtök mascarpone

Szólj hozzá!

Mediterrán vacsi 10 percben

2012.11.05. 23:17

szerző: giglio

10 perc a mikrós idő (tudom, fújjjfújj mikró, de ha éhes vagyok és nincs más, akkor ez legalább van). 20 perc, ha sütőben sül (bár úgy még nem próbáltam). Merthogy 5 perc kikeverni. Azt kell mondjam, hogy ilyenkor őrülten büszke vagyok magamra. Pedig már majdnem lementem a boltba, de megoldottam abból, ami és ahogy itthon volt.

Hogyan készül?

(Mivel rögtönöztem, a recept nem túl pontos, de akinek van egy kis rutinja, az könnyedén el tudja készíteni.)

4 ek liszt elkever egy csapott teáskanál sütőporral, val, borssal és elkezdünk önteni hozzá óvatosan olíva olajat, szűken 1 decit, és kicsit kevesebb vizet. Öntés közben folyamatosan kevergetni, amíg sűrű massza nem lesz. Nem kell félni, én sem gondoltam, hogy lesz belőle valami, és lett. Nem is akármi.

Beleborítunk egy doboz leszűrt tonhalat, pár szem olívabogyót és kis darabokra vágott szárított paradicsomot (az olajosat, vagy a másikat előtte beáztatva). Mehet bele még egy kis csili, és fokhagyma is, akinek mindez nem lenne elég. Ez egyszemélyes cserépedényre való adag. És ennyi, nem több, kész a reggeli vagy vacsora. Aki nem szereti a tonhalat, tegyen bele szalcsit, vagy kolbászt, vagy picit megpárolt padlizsánkockákat, ha vega. Bármi lehet, és ez olyan jó!

Ugyanezt persze megcsináltam édesen is, csak só helyett 3-4 ek cukor kellett, a fűszer a fahéj+vaníliás cukor volt, a tonhal helyett meg almaszeletek csúsztak bele. Vagy lehet körte, vagy sütőtök. Ja, és olaj helyett olvasztott vaj és pici tej. Extraként 1 ek gesztenyelekvár, de éppenhogycsak elkeverve és akkor vadászhatunk rá evés közben. De mondok mást - lehet még banán és nutella párosítás. És még sorolhatnám.

A fincsiségeket megint Itália Ízei hozták el nekem - tessék, csak tessék, finomságok, édességek, kávék, tészták, disznólábak és egyebek egyenesen onnan, ahol a legjobban tudják ezeket a dolgokat, meg enni, meg élni.

it_izei.jpg

Címkék: tonhal

Szólj hozzá!

Ajánlott második fogásnak a két évvel ezelőtti ősz íze.

Az ősz ízei megérkeztek magával az ősszel. Az idő is megérkezett hozzám. Idő magamra, megállni, rendezkedni. Mostanában olvastam, hogy vannak gyűjtögetős időszakok, aztán meg rendezkedünk és ugyanúgy igaz mind az anyagi, mind a szellemi javainkra. "Amit összekuszáltál nyáron, azt bogozd ki télen". Jelentem, idén nem kuszáltam össze semmit, és büszke vagyok magamra, hogy az első őszi napon kipakoltam a konyhát. 

Istenem, mennyire más ez az ősz, mint egy évvel ezelőtt. Mennyire meleg, színes, élő, erős, egyszerű, könnyű, ezt főzöm most bele ebbe a levesbe. A leves szó nem is elég, ez annál sokkal több.

A birsalma tökéletes - kaptam, őrizgettem a tökéletes ételhez. Kell belőle kettő

birs-gv.jpg

A tök förtelmes. Rájöttem, hogy a piacon a nénik mindig azt mondják, amit hallani akarok. "Ugye nem csípős ez a paprika? - Neeeem, kedveském, nem csípős." Aha, ja. Vagy. "Édes a tök? - Íííííígen, aranyoskám, mézédes." Hogyne, persze. Viszont ízetlenségének köszönhetően került bele a 

Gesztenyelekvár, ami szintén tökéletes, Itáliában szerzem be minden alkalommal, amikor odalátogatok. Meg is beszélem Itália Ízeivel, hogy vegye fel a listára.

Hogyan készült?

Vajon (ez nem kérdés, hanem hozzávaló) elkezdtem párolni az összekockázott, NEM meghámozott birset a fűszerekkel: egy darab fahéj, megmozsarazott szegfűszeg, pici gyömbér. Őrölt volt, de lehet (sőt..) pici friss. Ez a titkos hozzávaló, amit nem lehet benne érezni, csak egyszerűen még teljesebb lesz az ősz lehellete tőle. Ment még bele 3 zacskó vaníliás cukor és 8 barna kockacukor (ez mondjuk 4 evőkanál). (Jó, a háztartásom még nem teljes. de még csak most költöztem. 3 hónapja.) Felöntöttem vízzel és megkezdődött a főzés.

Közben összeturmixoltam a risszrossz tököt (egy bögrényi lett) az éppen ellentétes minőséggel bíró 2 evőkanálnyi gesztenyelekvárral (ami lehet püré is), higítva a "főzőlével". Ők alkotják majd a "rántást", vagyis sűrítő célzattal belecsúsznak a birsek mellé.

Viszont a fényképezőgépem nem pakolódott ki. Egyelőre azt a dobozt sem találom, amibe elraktam. Közepesen tudtam megnyugtatni magam, hogy egy komplett doboz nem tűnhet el költözés közben...

Úgyhogy a fotót csórtam - köszönöm annak, aki készítette, mert szépséges. Mint az első őszi napom.

Címkék: leves sütőtök gesztenye birsalma

Szólj hozzá!

Adásszünet

2012.09.04. 21:36

szerző: giglio

Egyszerűen vérzik a szívem - nincs élet a konyhámban és kimondhatatlanul hiányzik. Annyira nagyon nincs, hogy a szépséges kis lakásomat elhagyva, az új helyen a felszerelés még a dobozokban figyel. Nem baj, jönnek majd a hosszú téli esték, amikor kiszabadítom a gasztronómiáért felelős dzsint. Az itteni konyha ugyan meglehetősen szegényes, 2 lapos gáztűzhely, ehhez méretezett sütővel, szóval majd cuki kis cserépedényekben sült cuccokkal próbálkozom. Azért már várom, de még nyár van, és nagyon sokminden változik.

Addig is íme egy könnyű ebédötlet Itáliából - nem tehetek róla, de még mindig imádom azt, ahogy Ők ott előadják ezt az élet nevezetű dolgot. 

rivi1.jpg

Halacska filé lesütve, majd összemelengetve paradicsommal, krumplival, fenyőmaggal, olívabogyóval és persze, természetesen bazsalikommal. No komment, egyszerűen tökéletesen tiszta és finom egyveleg.rivi2.jpg

Persze megküldtem egy kis csípőssel - prüszköltem egy sort, majd mentem és tettem a dolgom a Riviérán.

Riviera2.jpg

Ősszel visszatérek, mert kell főzni, nagyon-nagyon kell!

Szólj hozzá!

Itália ízei

2012.05.05. 10:11

szerző: giglio

Már nagyon hiányzott... de szerencsére sokan vagyunk, akik szerelmesek Itáliába és még nagyobb szerencsémre az egyikükkel már gyerekkoromban is együtt homokoztam. Szerintem ez a homok-tenger vonal tolt minket oda... Jó érzés, hogy vannak dolgok, amik nem változnak. Hiába éli mindenki a saját kis életét és találkozunk keveset, együtt mindig otthon vagyunk és ugyanazok a gyerekek maradunk, csak nagyobb ruhában. 

Visszatérve az ízekre, a lényeg, hogy Ő idehozza nekünk a finomságokat, így sosem kell nélkülöznünk már többet!

ITÁLIA ÍZEI

Ráadásul annyira rendes volt, hogy a mostani beszerző körútra magával vitte a Kedvese mellett (akivel szintén vannak közös élményeink, méghozzá táncolósak!) a kis játszópajtásait is, így OTT lehettem újra. Csak egy nap volt, de hoztam magammal sokmindent, hogy még tovább tartson. Persze a kaják, meg a kincsek is boldogítanak még majd jódarabig, de a Velük eltöltött 24 óra az igazi/örök ajándék - köszönöm!

És akkor íme a reggelim!

 

Szólj hozzá!

Ráadásul csokimázzal! Persze Zsuzsiéval, mert csak azt szeretem. És azt tudom megcsinálni, bár mostanában többször furán összeállt, így kis tejszínnel kellett újramelegítenem. Erre természetesen csak azt követően jöttem rá, miután mindennel/mindenhogyan megpróbáltam homogenizálni és az egész konyha, beleértve engem is, tiszta csoki lett. Megcsináltam az egyszemélyes kajacsatát, és erre azért büszke vagyok.

Ez nem most volt (mert most pont ráértem, és pont nem volt tétje), hanem amikor ezt a sütit vendégségbe kellett vinnem és alapvetés, hogy az utolsó pillanatban tettem össze a szokásos mivanahűtőben recept szerint. A sírból hoztam vissza azt a mázat, de annyira finom lett, hogy kizárólag a fotó kedvéért meg kellett ismételnem. A hétfők már csak ilyenek, süt(n)i kell.

Aztán már lassan főzni is kéne, csakhát Húsvét volt, meg nem is voltam itthon. Én, a kitartó, a szikár és hős vándor, elindultam körbegyalogolni a Balatont! Én hátizsákkal, én bakancsban, sőt, én vonaton! (Ez majdnem olyan szürreális látvány volt, mint tavaly én raftingcuccban és hajóban, meg azelőtt én kempingben.) Végül "csak" a Déli partot varrtuk le és jó, vonatoztam is részben. Ahhoz képest, hogy azt gondoltam, amikor először felvettem a hátizsákom, hogy 100 métert nem tudok menni, tök ügyes voltam! 10-15 km-t mentem egy nap és nem fájt a hátam egyáltalán! A végső bizonyíték, hogy amit tanítok, az működik. És olyan jókat ettem és olyan jókat nevettünk és persze olyan jókat szálltam magamba, hogy egy csoda volt. Imádtam. 

Így kezdtem állni fejen és így elfáradtam az utolsó nap, amikor már kb. egy lépést nem mentünk, de napoztunk, fröcsiztünk, hajókáztunk és újra beleszerettem az élet(em)be. 

 

Visszatérve a sütire: már a nyers tészta olyan, de olyan lett, hogy újjal tisztítottam meg a tálat. Mint a kolbászos tányért a minap, bár azt - mit szépítsem - egészen egyszerűen lenyaltam. Kezd felülkerekedni a macska énem. Igazi olaszkolbászt vásároltam egy gyerekkori barátomtól, akivel már a homokozóban is együtt bandáztam, így érthető, hogy felnőttként is maradtak közös vonások - a legmarkánsabban itália imádata.

Az a kolbász - és erre is ki kell térnem - telitalálat! Szigorúan a ragacsos kaják imádóinak, de ők készen lesznek tőle! Nem is igazán kolbász ez, mert bőröcskék is vannak benne, és ettől lesz igazi cuppogós falnivaló. Aki most fújol, annak csak úgy mondom, hogy porcproblémákra és izületi folyadék hiányára a cupák orvosság. Kizárólag ezért eszem én is (ami persze nem igaz).

Na, de visszatérve a csodasütire. Amikor a vendégségbe vittem, csak banán volt a tetején, de most volt itthon még a múltkori sushirendelésből epres csatni, ami egyszerűen csak eperdzsembe kevert csiliből állt. Ezt tettem bele most a sütibe és már alig várom, hogy kóstolhassak.

Figyeltem, íme:

  • 2 tojás
  • 6 ek liszt
  • 5 ek cukor
  • 2 ek mogyorós kakaópor (lehet persze sima, abból 1 és 1 ek nutella)
  • 1 dl tej
  • 5 dkg vaj olvasztva
  • sütőpor és szódabikarbóna, összesen 1 lapos kávéskanálnyi
  • 1 banán
  • 2 ek eperdzsem összekeverve csiliporral

Máz

  • 10 dkg vaj 
  • 5 ek kristálycukor
  • pici tejszín, ha ósszecsomósodik

Folyamat

Tojásfehér habbá alakít. Másik tálban az olvasztott vaj, tojás sárgája, cukor, liszt, kakaópor, sütőpor+szódabikarbóna összekever, ha nagyon sűrű, lehet hozzá adagolni a tejet.

Tepsibe be, rápötyögtetni a csilis epret, kanál végével picit elkeverni. Tetejére szeletelni a banánt és 20 percig sütni 180 fokon.

Közben megcsinálni a csokimázat és amikor kész, ráönteni. És türelmesen várni, amíg lehet enni. Ez mindig a legnehezebb része, de éljen az önfegyelem! Ez a tanulság - bővebben, alább.

 "Vannak rövid távú vágyaim, amelyek az élvezetre irányulnak, középtávúak, amelyek az örömre hangolnak, és hosszú távúak, amelyek a boldogságra tesznek alkalmassá. Most már csak az a kérdés, hogy milyen irányban áll az életem. Ha ugyanis nekem hosszú távú céljaim is vannak, akkor a rövid, a közép- és a hosszú távú vágyaimat ennek megfelelően tudom rendezni, és meg tudom mondani, milyen irányban áll az életem. Különben a vágyaim rendezetlenül maradnak, s végül szétcincálnak engem."

Pál Feri: Vágyaink: szárnyak vagy börtönfalak?

Címkék: süti banán eper

Szólj hozzá!

Konyhai turpisságok

2012.03.29. 10:16

szerző: giglio

Ezt ide kell tennem, hogy mindig kéznél legyen, mert nagyon hasznos. Én Zsuzsitól kaptam, nem tudom ki az eredeti forrás, de köszönjük! Engem már az első turpissággal megvett.

 

KONYHAI TURPISSÁGOK

Mivel soha nem kedveltem a csirkemellet, fõleg a tyúk vastag, száraz húsát, mindig igyekeztem tõle megszabadulni, holott a legdrágább alkatrésze a szárnyasoknak. Itt tanultam meg, hogy mielõtt pl. kirántanám, éjszakára íróban (savanyú tej) kell áztatni, amitõl igen finom zamatos íze lesz. Nem lesz száraz, hanem olyan lesz, mint a borjúhús.

Van úgy, hogy rengeteg gyönyörû petrezselyem van a - kb. 2 nm-es kertemben, de van úgy, hogy egyáltalán nincs. Itt tanultam meg azt is, hogy amikor sok a petrezselyem, akkor le kell szedni, jól meg kell mosni, nem kell összevágni, nem kell kiszárítani, mert akkor elveszti a jó ízét és az aromáját, hanem össze kell tekerni szivar alakúra, és be kell csomagolni jó szorosan nylon zacskóba és így kell tárolni a mélyhûtõben. Ha szükség van rá, úgy fagyott állapotban gyönyörûen lehet szeletelni, és épp olyan az íze és az állaga, mintha épp akkor szedtem volna frissen a kertbõl.

A krumplifõzelék akkor lesz igazán finom, ha a rántásba reszelt hagymát teszünk.

Ha a szárazbabhoz fõzés közben fél zöldpaprikát adunk, kihozza a bab ízét, legyen az fõzelék vagy leves.

Ha a csirkemájat sütés elõtt villával megszurkáljuk, nem "köpköd" sütés közben.

Amikor olcsóbb citromhoz jutok, bevásárolok belõle akár 1-2 kg-t is. A jól megmosott gyümölcs héját lereszelem, és cukorral összekeverve egy mûanyag, zárható tetejû edénybe teszem és lefagyasztom.. Süteményekhez kiváló. A levét kifacsarom, és jégkockakészítõbe téve lefagyasztom. Bármikor elõvehetem tea, limonádé ízesítéséhez. De a kézen lévõ halszag eltüntetéséhez is nagyon jó.

Fasírozott készítésekor a masszához tegyünk egy evõkanál étolajat,így nem ragad az edényaljához, és az olaj is kevésbé habosodik.

A sovány húsokat panírozás elõtt kenjük meg olajjal, akkor sütés közben nem száradnak ki..

A fejes saláta nem tárolható sokáig, elõfordulhat, hogy kissé megfonnyad. Ilyenkor nyers burgonya szeletekkel együtt tegyük hideg vízbe néhány percre.

Fûszereket nem csak a húsokra tehetünk grillezéskor. Ha faszénparázsra babérlevelet, rozmaringot vagy más illatos fûszereket szórunk, a húsok átveszik az aromás illatokat.

A füstölt kolbászról úgy tudod a legkönnyebben eltávolítani a héját, ha elõtte hideg vizet engedsz rá. Ezután pikk-pakk lejön a bõre.

Ha túl világos, sápadt a tojás sárgája, piskótához, rántottához, nokedlihez, stb.teszek bele egy kis kurkumát. Nagyon szép színe lesz tõle.

A bablevest rántás helyett úgy sûrítem, hogy a benne fõtt zöldséget összeturmixolom. Így mindenki megeszi, finom és egészséges is!

A szárított zeller- és petrezselyemlevelet mozsárban összetöröm, és amikor már majdnem kész a leves (gulyás, bab, stb.),csak akkor teszem bele. Finom az íze és az illata.

A túrógombócot érdemes fagylaltos kanállal szaggatni a forróvízbe. Gyors és nem maszatolós.

Ha a másnapos kenyeret párpercre nedves konyharuhába csavarod, majd elõmelegített sütõbe teszed 5-10 percre, olyan lesz, mintha friss lenne..

Kovászos uborka készítésekor a kaprot és a kenyeret egy sûrû szövésû anyagban helyezem az üvegbe, így nem lesz zavaros a lé és egyben kiemelhetõ. (Én beáldoztam erre a nemes célra egy organza ajándéktasakot - még össze is lehet húzni. Mindent a kovászos ubiért!)

Ha megégetted a kezed, azonnal kend be tejföllel - VAGY szórj rá lisztet ! Nem fog fájni, és nem lesz hólyagos sem .

Muffin sütéskor is hasznos egy fagylaltos kanál. Meleg vízbe mártva szépen, egyenletesen osztható el a tészta a kapszlikba, amiben sütjük.

A kávézacc a hûtõben is jó szolgálatot tesz: eltünteti kellemetlen szagokat.

A mikróban újramelegíteni kívánt rántott húst húzzunk el folyó csapvíz alatt: nem lesz cipõtalp ha megmelegítjük. Ugyanez igaz bármilyen ételre, amit mikróban melegítünk, víz vagy tej rácsöpögtetésével nem szárad ki.

Mikrohullámú sütõben is fel lehet olvasztani a csokit, ha vízfürdõbe rakjuk (pl. mikrózható tálba félig vizet teszünk, abba pedig beletszünk egy magasfalú mikrózható üveget, amibe beleaprítottuk a csokoládét).

Garantáltan nem ríkat meg a vöröshagyma, ha megmossuk hideg vízben és a kést is bevizezzük, mielõtt vágni kezdjük. A felezett hagymát, amit épp nem vágunk, friss felével lefelé fordítsuk a vágódeszkára, így kevesebb illóolaj kerül a levegõbe.

Ha megégettük az ujjunkat, és nincs kéznél semmi hideg - mártsuk sóba az égett részt: nem fog felhólyagosodni.

Befõttesüveget úgy is kifertõtleníthetünk, hogy félig megtöltjük vízzel, és a fedele nélkül néhány percre a mikróba, a legmagasabb fokozatra betesszük.

Magunk is készíthetünk házi ételízesítõt: vegyünk a piacon friss leveszöldségbõl több csomaggal, majd daráljuk le. Tegyük kifertõtlenített csavaros üvegekbe, adjunk hozzá sót, ez tartósítani fogja. Felhasználáskor figyeljünk a benne lévõ plusz sómennyiségre!

Ha a palacsintatésztát szénsavas ásványvízzel vagy szódavízzel készítjük cukor és tej nélkül, sokkal könnyebb állagú lesz, nem ragad le, és nem utolsósorban olcsóbb az elõállítása is. Kétszer annyi szénsavas ásványvízzel vagy szódavízzel még könnyebb és vékonyabb tésztát kapunk, sokkal több palacsinta süthetõ belõle.

A fõtt tészta nem áll össze, ha kiszedés elõtt egy pohár hideg vizet öntünk a fõzõléhez.

A rántott hús sokkal finomabb, ha a panírozásnál a tojásba egy kis sört is öntünk. Ha mézet kell kimérned kanállal, elõbb olajozd be a kanalat. Garantáltan lecsusszan róla a méz!

A citrom héját nem dobom ki, mélyhûtõbe teszem, fagyottan könnyen reszelhetõ.

A hússzeletek közé folpackot teszek, így fagyasztom le, mert ezzel a módszerrel nem fagy össze. Annyi szeletet veszek ki belõle, amennyire szükség van.

Tésztát, levest, meggyet, stb. úgy fagyasztok le,hogy egy 1 literes tejes doboz tetejét levágom, zacskóval kibélelem, ebbe teszem a fagyasztani valót, ha megfagyott, kiveszem a dobozból, így kis téglákat kapok, melyek jól pakolhatók a fagyasztóban.

A hangyák nem szeretik az uborkát, tegyetek uborka héjat oda, ahonnan el akarjátok ûzni õket!!!

Áttetszõ jégkockát akarsz, akkor elõzõleg forrald fel a vizet.

Rágógumi a ruhában ? Tedd egy órára a mélyhûtõdbe. 

A fehérnemû nem elég fehér? Áztasd 10 percig egy szelet citrommal meleg vízben!ÉS ADJ HOZZÁ SZÓDABIKARBÓNÁT!!!

Hajad nem elég fényes ? Tegyél egy kávéskanál ecetet a hajadra és úgy mosd meg, VAGY INKÁBB AZ ÖBLÍTÕBE!!!

Hogy a citrom kiadja a az összes levét, áztasd egy órát meleg vízben és csak utána csavard.

Hogy ne legyen a káposzta fõzéstõl kellemetlen szag, tegyél egy szelet kenyeret a káposzta tetejére,(egy kis zacskóban, hogy a morzsák ne kerüljenek a káposzta közé)

A hagymától könnyezik a szemed, rágcsálj egy rágógumit.

Tintafolt a ruhán ? Tegyél jó vastagon fogkrémet a foltra, hagyd megszáradni, és csak utána mosd ki.

Távol tartani egeret, és patkányt, hintsd meg fekete bors porral a területet ahol tanyáznak. Elmennek másfelé.

Kínai közmondás

"Ha valaki megoszt veled valamit aminek Te hasznát veszed, erkölcsi kötelességed, hogy azt Te megoszd mással!"

 

1 komment

Papaya muffin

2012.03.14. 15:05

szerző: giglio

...mert nem volt itthon csoki. Mert mostanában nem csokizom, illetve már elég régóta leszoktam róla. A sütiről nem - ez egy számomra is méltányos csere. A minap is beültünk a Sugar Shop-ba és meg is kellett próbálnom kb. az összes féle macaront. Kezdtem hárommal, aztán na még egyet, mert az mégiscsak ibolyás, és még kifelé menet azt a sós karamellásat naaa, csak egy falat az egész. Az angyalok biztosan csak ilyet esznek, mert ez olyan. Negyed óra múlva már mi is éppen ugyanúgy vihogtunk, mint a többi cukorsokkot kapott asztaltársaság, akiket jól kinéztünk, amikor benéztünk. Jó kis is este volt (köszönöm).

Szóval éppen azon gondolkodtam, hogy milyen édes 2 falat kéne és eszembe jutott, hogy kókuszos muffin. Aztán rátévedt a szemem a megkezdett aszalt papayara is és (szinte) ujjongani kezdtem, hogy mi lesz ebbőől! És AZ lett - igazi finomság.

Próbáltam rögzíteni a makrót:

  • 1 tojás
  • 1 dl tej
  • 2-3 dkg vaj (negyed 10 dekás tea)
  • 5 ek cukor
  • 5 ek liszt
  • 10-12 ek kókuszreszelék
  • kb. fél kk sütőpor/szódabikarbóna (csak szórtam)
  • egy marék papaya, kockára vágva

Ezt most olyan gyorsan akartam, hogy még a szárazakat és nedveseket sem szedtem külön, éppen abban a sorrendben borítottam bele mindent, ahogyan leírtam. 

Ez most megint mindent megért - főként, hogy nem sok dolog volt vele. Amit még bepróbálok legközelebb, hogy ananészlét teszek a tej helyére, és akkor remélhetőleg pinacolada íze lesz, amivel szintén kiegyeznék. Meg lehet, hogy ananászkockákkal is ráerősítek erre a vonalra. Nyami.

 

Címkék: muffin kókusz papaya

Szólj hozzá!

Betegség - turmixok és hagymák

2012.03.08. 13:10

szerző: giglio

Nem szabad hirtelen lebetegedni. Hétvégén még vígan petangoztam a világ egyik legjobb helyén Kisorosziban, és ettem/aludtam jót a Rácz Fogadóban, aztán hétfő hajnalban valaki elkezdte késekkel kaszabolni a torkomat teljes felületében - mind a kések, mind a torkom tekintetében. Félálomban csorgattam rá a mézet, a pálinkát, öblögettem sós vízzel. Nem segített, de legalább annyira elfáradtam a mászkálásban, hogy tudtam utána aludni valameddig. És tényleg minden annyira hirtelen történt, hogy azt sem fogtam, hogy nincs itthon kaja, de még budipapír sem. Már bocs.

De áldja az Ég a kenyérsütőgép kitatálóját, mert beszórtam mindent, aztán lett kenyér (nem, mintha bármi rávaló lett volna, még a vaj is elfogyott, de volt tonhal!) és a másik probléma is megoldódott.

Az igazi mákom az volt, hogy egyszer még a Tescoban valamiért rámjött a mini-zacskós leves beszerzési kényszer és televásároltam egy polcot ilyenekkel, mert persze nincs benne tartósítószer. Akkor biztos szomorkás voltam és éppen a világvégére készültem. A modern emberek már nem lisztet és cukrot vesznek, hanem ilyet. Mondjuk tényleg a túlélőkészlet lett, mert erőm nem volt mozdulni, viszont rettentően kívántam a hagymát, így az első 2 napban javarészt zacskós levest ettem friss lilahagymával és volt még egy csumányi csípős zöldpaprika, azt is belevágtam. Aztán már csak Erős Pista maradt, de azzal még kiválóbb volt. Jó cucc. Milyen kevés is elég, ha az ember annak is örül, ha kicsit nem fáj semmi rajta.

Aztán 3. napra jobban lettem, jött a gyümölcsturmix actimellel, a bélflóra miatt kizárólag: 1 banán, 1 kiwi, 1 actimel, 1 dl mutivitamin lé, 1 ek lenmag. 

A 4. nap (azaz ma) már uncsi lett a lilahagyma, viszont egy kicsi viaaszesést is tapasztaltam az állapotomban - kell/ett némi fokhagyma. Mivel azonban lassan tervezek emberek közé menni, próbáltam finomítani a helyzeten, így lett bundikenyér, belereszelve a tojásba 1 gerezd fokhagyma. És persze gyömbértea a változatosság kedvéért, mert eddig a hársfa ment, de most jön a végső és igazán kemény bacik elpusztítása! A testem azt mondja ez kell neki és miért ne tudná jobban, mint én?

Íme tehát a bundi, melyhez még a kenyeret is én sütöttem - kínomban. Háttérben a patikával. Ja, mert herpeszem is lett - így kerek a világ. Gyilkolhattok még egy kicsit vírusok, baktériumok és gombák, de hamarosan végetek. Csak az maradhat, aki velem van, nem ellenem.

Mai napi tanulság: a betegség sem véletlen.

Szólj hozzá!

Reggel/i pillanat

2012.03.01. 10:26

szerző: giglio

"Tegyél valami jót a testeddel, hogy a lelked is szívesen lakjon benne."

reggel.jpg

1 grapefruit, 1 banán, 1 gyümölcsjoghurt, 1 ek lenmag, 1 NIA és a lelkem újra itthon van.

Szólj hozzá!

Első erkélyre teregetős délelőtt, első megfogtaazarcomanap délután, első kipróbáltam milyen egy macskával élni teszt utáni takarítás, pici nyomiság után újra jókedv. Egyik sem a konyhába való (bár a macska rendszerint a pulton trónolva tartott sakkban), de az, hogy nekiálltam kaját csinálni, az mind a fentiek miatt volt. A takarítás miatt járt a minipali, mint a múltkor. Úgy néz ki, máshogy nem bírom magam rávenni. Mondjuk most Zipzar vendégszereplése miatt muszáj volt. Ha nem engedtem Neki éppen, hogy szétmarja és harapja a kezem, unalmában az almot próbálta kijátszani a budijából. Ő a tündibündi szőrös. 

zipzar.jpg

Először csak kitaláltam, hogy kell leves, mert komolyabbat sem főzni, sem enni nincs kedvem. Meg különben is böjt van, jobb, ha nem álmodozom. A palacsinta már csak hab volt a tortán. Szó szerint. A folyamatnak volt egy olyan pontja, hogy nem tudtam olyan gyorsan sütni, ahogy csipegettem. Főleg, amikor rákaptam a fahéjas-tejszínhabos opcióra. Annyit módosítottam a múltkorin, hogy még egy kis citromhéjat is reszeltem bele. Ettől még jobb lett minden nélkül is. Gondoltam, így nem halmozom el magam cukorral a feltétek miatt. Örültem is milyen finom magában, aztán csak előkerült anyukám isteni almalekvárja és a korábban már említett fahéjas cukor és tejszínhab duett. Hello önfegyelem! Ezért jó a mozgás, mert belefér. Mondjuk más miatt sem kéne, de miiiindegy, ma meg van engedve.

 minipali.jpg

A soktésztás (szépen: ramen) levest már többször próbáltam leképezni, de most le is írom hogyan.

Először is, végy egy marék szárított erdei gombát, vagy kb. 20 dgk friss bármilyet. Nekem a fagyó alapfelszereltsége a szárított erdei, mert finom és sokmindenhez jó. Szóval áztatás fokhagymás, sós, ételízesítős vízben. A szűréssel óvatosan, először lekanalaz a gomba, békén hagy, hogy leüljön a föld, aztán óvatosan önt le a lé. Mert az kincs.

Szóval 1 fej hagyma pirít olajon, 2 gerezd fokhagyma mellé, csípős zöldpaprika, só, aztán rá a gomba. Pirít és megy rá a gombalé is, plusz még felöntés. Összefőzni, szükség esetén még só bele. Nekem volt még itthon füstölt ízű sópehely, na az még kiváló hozzá. Miután megfőtt, beledob az üvegtészta és még 5 perc, aztán karikáz bele mééég zöldpaprika, friss petrezselyem, friss póréhagyma. Mivel viszont a szójaszószom éppen elfogyott, távol-keleti ízek helyett maradtam az ungarise vonalon és a végén tejfölöztem. Ennyi. 

gombale.jpg

Ezzel az időjárással ki leszek békülve azt hiszem, előcsalogatja minden szunnyadó aktvitásomat és erre most mindennél nagyobb szükségem van, mert nagy fákba vágtam a fejszémet. Majd mutatok mindent szépen sorban.

Címkék: leves gomba

Szólj hozzá!

Nyárváró görög ebéd

2012.02.25. 19:09

szerző: giglio

Szombati ebédet gyártottam félnáthásan - remélem nem lesz egészen náthás a célközönség. Mondjuk csírátlanítottunk némi pálinkával, szóval minden tőlünk telhetőt megtettünk, kizárólag gyógyászati szempontokat szem előtt tartva.

Ami minimál kihívás volt ma - mert az mindig van -, hogy megkezdődött a szokásos, éves 40 napos húsmentesség. Így kellett továbbgondolnom egy kicsit a menüt, hogy ne vérezzen a szívem más tányérjára.

Fura dolgok zajlottak le bennem ma főzés közben, mert jött egy kis tavasz, és valahogy ilyenkor mindig a gyerekkorom ugrik be. Szomorkás hiányérzetem volt, először személynek címezve, aztán élet/érzésnek címezve, aztán szimplán rájöttem, hogy csak az elmúlt évek hiányoznak. Amiket nem így éltem meg, amiknek nem tudtam ennyire örülni. Érdekes, ahogy megy az idő, de mondjuk örülök, hogy még így is egészen korán eszméltem fel erre, nem az utolsó pár napomban, amikor már nincs esélyem változtatni. Mondjuk változtatani, ha valami nem jó, sosem késő - legyen ez a mai napi tanulság.

A mai napi vicces pedig, hogy még régen megirigyeltem a szexuális tartalmú blogok látogatottságát és feltettem az egyik bejegyzésem végére egy szexes-konyhás bejátszást. Persze nem olyan, de én imádom ezt a filmet, ezt a részt meg pláne. Azért egyszer vicces lenne egy ilyen. Na mindegy, és meg szoktam nézni, hogy mikre keresve jutnak el a játszóteremre és a szexuális tartalmam minimum heti 2 (jó eséllyel csalódott) kacsa+szex kulcsszavakra kereső internetezőt vonz! Ennek tiszteletére a böjt végét valami kacsával fogom ünnepelni. Nem úgy.

A menü

Fetával töltött csirke és friss bazsalikommal szórt sült kecskesajt, köretnek padlizsános lecsószerűség pirított kenyérkockákkal.

Desszertnek citromos görög süti

Így készült a csirike:

6 db csirke felsőcombot besóztam, befokhagymáztam és szórtam görög barbecque fűszerkeverékkel (ezt még Görögországból kaptam, de használható helyette oregano, csili, meg mondjuk pici kakukkfű). Ezeket besoroztam a tepsibe, alá olaj (napraforgó és olíva vegyesen) és a bőrök alá tuszkoltam szintén ezzel a keverékkel megszórt tehéntejes fetát. Az a krémesebb fajta, jobb tölteni vele és a kész kisgömbőcök tetejét is megszórtam a fűszerrel. Sütőbe be, fél óra fóliázva, majd még 20 perc szabadon, 5 perc grill a ropogós bőrért. Végig kb. 180 fok körüli hőfokon. Kész.

Kecskesajt

Tömbösen rátettem fóliára, friss bazsalikom, oregano, fokhagyma, frissen tekert tarka bors és pici olíva olaj rá, 15-20 perc a sütőben és kész. Sütés előtt ennyire gyönyörű.

Köret

1 padlizsán, 3 paradicsom, 1 édes paprika, 1 csípős, 1 nagy fej lilahagyma, 3 gerezd fokhagyma és 3 szelet rozskenyér kell hozzá. Éppen a napokban sütöttem magamnak zsömlét, így a büszkeségem, hogy még az is sk. volt.

Sok olajon (vegyes napraforgó és olíva) nagy kockákra vágott lilahagyma, 3 fej fokhagyma pirít, só, bors, oregano, közben összevág a padlizsán kockákra és bele. Amíg puhul, összevág a többi zöldség is, és az is bele. Megfőz, közben a csirkéről levett fóliára rádobjuk a kenyérkockákat, sütőbe be, pirít, mire kész, mehet is a lecsóba. Kész.

Meg is lett gyorsan minden, nekem jutott az egyik legkedvencebb köretemből + sült kecskesajt, így kicsit sem vágyakoztam a husik után. Persze azért beletunkoltam egy falat kenyeret a szaftba, elvégre nem tehetem csak úgy ki az asztalra, hogy bele sem kóstoltam. Mégiscsak, na, a rend kedvéért.

Ilyen tökéletes lett, mutatom.

Aztán még gyorsan egy sütisüti is készült, ezt már nagyon akartam, tehát megcsináltam. Mert minden rajtunk múlik - ugye.

Ez egy Stahl Judit recept, én csak az öntettel variáltam, a szokásos vajasat kombináltam bele, ezért csak azt írom, hogy fél adagot csináltam, így 5 dkg vaj, 2 citrom leve, fél citrom héja, 8 dkg cukor melegedett össze és simogatta be a süti tetejét - így. Az íze meg... a pontilyenrevágytam típus.

Úgyhogy ma minden klappolt és ezt annyira szeretem a konyhai játszótérben. Mindent megjavít és közben megérthetőek az élet nagy dolgai, gondolhatunk a szeretteinkre és ha szerencsénk van, csinálhatunk nekik egy finom ebédet. Mert ez igenis nagy ajándék, amit érdemes szívben tartani.

Címkék: süti citrom padlizsán csirkecomb kecskesajt

2 komment

Ma vendégség volt és egyrészt örültem, hogy végre nem száraz husit kell csinálnom, hanem jöhetnek a gusztusos combok, másrészt kihívás volt, mert nem használhattam a sütihez tojást, tejterméket (laktózmentes cuccokért örök hála) és lisztet sem... Jó rendben. Majdnem olyan missön volt, mint tavaly tortát sütni tepsi nélkül.

A comboknak azért örültem, a többin meg nem is akartam gondolkodni. Vettem gyümölcsöket, meg laktózmentes joghurtot, hogy majd lesz mézes-joghurtos gyümölcssaláta jobb híján. De azért az csak nem lehet, hogy feladom és beérem ennyivel. Túl sokat olvasgattam nosztalgiázgatva visszafelé a blogot, így úrrá lett rajtam a kalandvágy: újra kísérletezni akarok, újra izgulni akarok mi lesz belőle! Izgultam is rendesen, hiszen gyakorlatilag semmilyen kötőanyagot nem használhattam és mégis egy tökéletesen összeállt szépség született ma itt meg. Gluténmentes-laktózmentes sütirecept alább. Fotó itt és most!

Tehát kezdtük a tegnap előkészített brokkoli levessel, azt nem tudtam lefotózni, mert elfogyott. Csak 2 ek tejfölt és egy teáskanál anyukám-féle tárkonyos ecetet tettem bele botmixerelés után és kicsit összemelegítettem. Ja, meg titkos hozzávalóként a hússzaftból. Mert titkos hozzávaló mindig kell.

Aztán jött a múltkori narancsos csirke vééégre szaftos husival és teszteltem a sütőzacsis megoldást - működik! Szaft nagy részét leengedtem, mert túl sok lett és a mázat öntöttem a helyére.

Annyi, hogy most rizzsel csináltam, abba tettem egy kis póréhagymát (végén) és szójaszószt (max 2 ek), hogy még lágyabban simuljon a husihoz. 

Itt csak fotóval tartoztam még a múltkorról és tadááám:

 

Íme tehát a csoda-egészségvonalas sütemény (vagy mi):

Csináltam édes puliszkát, itt sajnos a szokásos "kábé" rendszer van: kb. 2 dl víz és kb. 6-8 ek kukoricadara. A többit viszont tudom! 1 narancs leve, pici csavarás citrom, fél zacsi bourbon vaníliás cukor, fahéj (amennyire szeretjük), 2-3 ek nyírfacukor (vagy sima, vagy barna, vagy méz). Ez a kiscipője. 

Erre jön a krém, ami 3 db banán, 2-3 ek nyírfacukor (vagy bármi egyéb fajta), fahéj, a másik fele a vaníliás cukornak, 2 dl laktózmentes natúr joghurt. Titkos hozzávaló: 1 ek kókusztejpor. Ez mondjuk szerintem kihagyható, csak az én hitrendszerem akart mindenképpen valami szilárdat bele. Botmixerelés.

Aztán muffinsütőbe adagolás: 1 ek massza, 1,5-2 ek krém. Sütés 200 fokon, kb. 15 percig.

Fogalmam nem volt mi lesz belőle. Azt tudtam, hogy finom, kanalat terítettem mellé, mert nem tudtam milyen állagot választ majd magának. Erre meg tökéletes lett, rendesen lejött róla a papír, szépen berózsaszínesedett a massza - amit mondjuk kicsit sem értek. De nem is akarok én már mindent érteni, sikerüljön csak minden így és akkor rendben is leszünk.

Muszáj még egy husis fotót is.

...és muszáj mennem aludni - mosolygósan. Szerettem vacsizni a kedvenc szomszédaimmal. És még mindig imádok főzni és újra kísérletezem és végre újra élvezem!

Címkék: banán csirkecomb gluténmentes süti laktózmentes süti

Szólj hozzá!

Igazából ez sem nagy cucc, igazából csak azért jegyzem be, mert olyan jól éreztem magam, miközben csináltam. Besütött a nap, kicsit hagytam is rajta lenni a nyakamon, tisztára érezhetőek voltak a napsugarak külön-külön is, mintha mini tündérek simogattak volna a mini kezeikkel. Azt hiszem megérkezett a tavaszi szentimenti.

Végre újra elővettem a párolóedényemet (emlékszem, annyira akartam, hogy részletre vettem, amikor frissen pestre költöztem), abban pároltam meg a brokkolit (nullás vércsoportúaknak kincs, a karfiol helyett), közben a szárát összedaraboltam és póréhagymával, fokhagymával, sóval összepároltam, erre jött rá a virágok pároló-leve és ebből lesz holnap brokkolikrémleves. Mert a brokkoli azt szerette volna, ha mindenét odaadhatja.

Annyit újítottam, hogy a prézlibe tekertem egy kis szárított fokhagymát és sót, így a brokkolit már külön nem sóztam. Kifogástalanul egészséges ebédem lett.

Aztán még arra is rávettem magam, hogy kitakarítsak. Lehet, a mini tündérek meg is bűvöltek (egészen biztos rengetegen voltak), aztán most meg úgy döntöttem, hogy cserébe megérdemlek némi palacsintát.

Apró problematika, hogy utálok palacsinát sütni, így gondoltam kipróbálom az amerikait. És igen! Végre egy palacsinta, amit én is hajlandó leszek ezentúl megcsinálni. Közepesen macerás és közepesen büdös utána a kecó. És cukik. 

Gondoltam folytatom az egészségvonalat, így nyírfacukorral és fehér tönkölylisztttel csináltam. Tudom, rá a csoki/mogyi kence, meg a lekvár... ördögi kör megint.

A recept: 

  • 7 ek liszt
  • 3 ek cukor
  • 1,3 dl tej
  • 1 tk sütőpor
  • 1 db tojás
  • 1 zacskó vaníliás cukor
  • fahéj
  • csipet só
  • olaj - sütni, meg egy löttyintés a tésztába

Először vegyülnek a szárazak, aztán bele a tej és a tojás. Összekever, belekanalaz a teflonba, kisüt. Ennyi, nem több.

Címkék: palacsinta brokkoli

Szólj hozzá!

Narancsos-mézes pulyka

2012.02.04. 19:30

szerző: giglio

Már régen is akartam csájníz kaját gyártani, de mindnek, amit eddig csináltam, pörkölt íze lett. Szót se többet a kudarcokról. Ez viszont... na ez végre az lett, aminek lennie kellett. Nagyon jó a recept, könnyű megcsinálni még az olyan kapkodósoknak is, mint én. Persze most is kicentiztem az időm, mert megint elszórakoztattam magam napközben mindenfélével (szépítek: gyakoroltam az esti órámra, ami jelenleg a legjobb szórakozásaim közé tartozik - ez a boldogság maga) és az utolsó 1,5 órában rohantam el boltba és kezdtem eszeveszett kapkodásba. Már megbarátkoztam a ténnyel, hogy kizárólag nyomás alatt teljesítek hatékonyan, a legkönnyebben előidézhető kényszer pedig, amit magamnak is intézni tudok, az az idő.

Szóval, aki pontos és precíziós leírást szeretne, íme a főétel és íme a köret.

Természetesen azt gondoltam, hogy miután egyszer elolvastam a receptet, már memorizáltam is, vagyis minimál módosításokkal nálam így készült.

Nem tudtam, hogy a drága Vendégeim szeretik -e a csirkeszárnyat, vagy az oldalast, amiből szívem szerint csináltam volna, így biztosra mentem: pulyka medalliont vásároltam. Nem az én húsom, de szeretem Őket, így nem volt nagy áldozat. (Ez nem igaz. Viszont hiperfigyelmes és szolgálatkész házigazda vagyok és egy hős.)

Gyorsan bepácoltam a husikat: szezámkaolaj, fél narancs leve, gyömbér, citrombors, húspuhító só keverékébe éppen addig, amíg a mesésen csodálatos szmötyit megcsináltam hozzá. Ebben nem tértem el a leírtaktól, illetve csak annyiban, hogy egy pindúr fokhagymás csiliszószt is adagoltam bele, meg a végén szezámmagot is szórtam rá. Meg nem volt itthon citrom, így csak narancs levét facsartam bele és sajnos friss gyömbért sem kaptam, így őrölt lett. Viszont ez a cucc - még így is -, ez valami mesés, de tényleg. Régen éreztem ilyen tökéletes harmóniát a számban. Az élet szép.

Meg kell ismételnem hamarosan, mert egyrészt nem tudtam lefotózni, másrészt valami számomra is kedvező husival kell kipróbálnom. Már azt is kitaláltam hogyan tudom majd még gyorsabban/egyszerűbben: sütőzacsiban fogom megsütni a húst és tepsiben lesz összesütve a szósszal. Igazi ragacsosan finom, izgi, édes és csípős álomkaja lesz! 

 

Címkék: pulyka narancs gyömbér kínai kaja

Szólj hozzá!

Tonhalsaláta

2012.01.27. 14:36

szerző: giglio

Jó nap ez a mai, süt a nap, készülök az esti órámra, ami ugye zene és tánc. Nem igazán tudok ennél jobbat elképzelni, úgyhogy ezúton kérek szépen mindenkit, hogy terjesszék a NIA és persze a "Mozgásban a lélek" hírét, hogy még sok ilyen ebédet csinálhassak, sok-sok órát tarthassak és tanulhassak.

Ezért cserébe mindenkivel megosztom azt a sok jót, ami velem történik és erőteljesen motiváló hatással bír (végtelenül lelkes tudok lenni és az ragadós!) és előbb, vagy utóbb mindenki a saját (szerettei) ebédjét fogja elkészíteni napközben (nem este) és közben azzal fog foglalkozni, amire a szíve/elméje a legeslegjobban vágyik. Köszönöm.

Visszatérve arra a tonhalsalátára, ami még engem is érdeklődővé és izgatottá (majd elégedetté és jóllakottá) tett.

Főzni azért nem főztem, mert nem volt olyan, amire vágytam volna most éppen. Kinyitottam a hűtőt és elkezdtem kipakolni, így lett tele a pult nagyon gyorsan az alábbiakkal - avagy a hozzávalók egy személyre.

Datolyaparadicsom (2), kígyóubi (negyed), olívabogyó (zöld, fekete), szárított paradicsom, rozskenyér (1 szelet), tonhalkonzerv (kisebb kiszerelés), tojás (1) + még egy kis póréhagyma mehetett volna bele, de az nem volt.

(Természetesen alapvetés, hogy az első karika uborka és a megpucolt héj kozmetikai célokra használandó - arcra vele!)

Darabolás, tojásból tükör típus sütése, maradék olajban a kenyérkockák pirítása, összeállítás. Ennyi. Mondjuk jó nagy kupi lesz utána, de megéri - igen, még nekem is.

Ja, és annyira adtam a részletekre, hogy alkalmaztam a tükörtojás sztenderdizáló eszközt (egy kör alakú alumínium forma - nélkülözhetetlen konyhai kellék..), hogy szép is legyen. És azt meg onnan tudtam, hogy még ilyenem is van, hogy a múltkor Tesókám kipakolta a fiók mögé becsúszott cuccokat. Mondjuk nem tudom hogyan fér be több dolog a fiók mögé, mint a fiókba magába, de örökké hálás leszek érte, hogy ilyen kincseket talált nekem.

Aztán ahogy ettem a kis fotelomban, nem tudtam másra gondolni, mint hogy milyen jó (újra) élni. Ezért, meg a táncért, meg a zenéért, meg a napsütésért, meg még sorolhatnám a végtelenségig.

A szentimenti részt természetesen az "utolsó tökéletes falat" iránt érzett kényszerem egyre erősödő nyomása zárta le, ahogy közeledtem a tányér alja felé és láttam, hogy a kenyérkockákra ráfolyt a tojás sárgája, de közben még beitta a paradicsom levét, a tonhalét, a szárított paradicsom megsózta... nehéz dolog az utolsó katonát úgy összerakni, hogy beférjen az ember szájába, ha ennyi minden kerül egy tányérba. Persze, ha nem sikerül, akkor sincs veszve semmi, elég, ha a sorrend megvan arra vonatkozóan, ahogyan a legfinomabb részek a szánkba kerülnek. 

Mai napi tanulság: mindegy, hogy egyszerre kapjuk be a tökéletes falatot, vagy külön-külön érkeznek meg az ízek, egyszer úgyis minden ott lesz egyben. És az nagyon jó.

Sajnos csak telefonnal tudtam fotózni, de tuningoltam, ahogy tudtam!

Címkék: saláta paradicsom tonhal szárított paradicsom

Szólj hozzá!

NNa újrabúúútoltam, pedig még nincs is tavasz. Bár a barka 1 hónapja kitartóan bolyhosodik a ház előtt, és a két szál, amit felhoztam, még pluszban kihajtott, szóval nem lehet tudni mi van. A tavaly nehéz volt, így most már annak is örülök, hogy nem csak a kanapéról nézem a konyhát. Nem fogtam még komoly kísérletezésekbe, de nem ugorhatunk egyből vissza a csúcsra. Hol maradna az utazás élménye?

Most éppen sóskát csinálok és ha már kell hozzá főtt krumpli, meg főtt tojás, akkor megtripláztam az adagot és holnap rakott krumpli lesz, amit már ma összepakolok. Így lehet 2-3 napra max 1 óra alatt elkészülni. Muszáj energiát spórolni, meg szerencsémre ebben nevelkedtem - nem dobunk ki kaját, okosan főzünk és mindig szépek vagyunk!

Na, de ez csak mellékes, mert igazából a NagyTesóka-kedvence-tejszínes-mustáros marha miatt születik a bejegyzés. Ami a fotón csirkéből készült, mert utoljára szép marha és idő hiányában abból csináltam. Ugyanígy kell bármelyik típusú hússal eljárni, csak a főzési idő más.

Először is a sztárfotó:

A csirkés variációban az a jó, hogy tényleg megvan nagyon hamar. A marhában meg az a jó, hogy sokkal ízesebb/finomabb (nekem). A csirkemellel még mindig vannak fentartásaim, de így nem vészes, ha már mások szeretik, egye fene. Főleg, ha a köret röszti, sietősen pedig fagyasztott röszti, sütőben megsütve. 

Elkészítés - a gyorsulós verzió:

1 kg csirkemell (4 fős adag) ahogy vesz ki a zacsiból, már sóz (én húspuhítós) és borsoz (én durvára őrölt citrombors) és tesz félre. 

Aztán kockázunk szalcsit (3-4 db, fél centi vastag szeletet), ami zsírossága függvényében lesz az alapja (ha nem elég, mehet még alá olaj). Szintén kockásítunk 1 fej hagymát, ami ha készen van, mehet is a szalcsi mellé. Amíg ezek elvannak, elkezdjük kockázni a csirkemelleket, majd lepirítjuk őket (nagy hőfokon) és csak ezután teszünk rá 2 ek sima, és 2 ek dijoni mustárt, egy kicsi szerecsendiót (őrölt) és kurkumát. Ha már minden benne, akkor öntünk rá egy fél literes tejszínt és vesszük le közepesre melegséget alatta. Aztán egészen puhára/omlósra főzzük. Ez a csirkénél 20-30 perc, a kockák nagyságától függően, a disznónál/marhánál legalább 1 óra. Hát ennyi, nem nagy dolog, de isteni finom. 

A puzzle édességgel csak magamat szórakoztattam. Volt itthon fahéjas-szépséges-mogyorós-csillagos süti, babapiskóta, meg persze mogyorókrém (én a csíkosat szeretem, így éppen az). Elkezdtem felépíteni: babapiskótát bekentem jó vastagon mogyorókrémmel és rátapasztottam 3 gyönyörű kiscsillagot.

Mit mondjak még - álomszép és finom.

Címkék: süti marha piskóta csirkemell nutellla

5 komment

Gyros

2012.01.17. 13:37

szerző: giglio

Itt most csak pár klassz fotó lesz (szinte), meg egy ötlet, hogy hogyan lehet fél óra (sem) alatt gyors vacsorát gyártani, valamint megosztom az örömöm, miszerint a konyhába életet leheltem újra, vagyis kell nekem ez a konyhajátszótér! Még akkor is, ha az utolsó brokkolipürém (nem így terveztem) csevapcsicsával nem lett túl fotogén, így azt kihagyom. Annyira ronda lett, hogy még én is csukott szemmel ettem. Igazából csak a brokkoli nyers és ropogós torzsájára vágytam, azt meg megkaptam.

Viszont íme a sztár, ami szép és finom:

 

 

A legnagyobb munka az, hogy össze kell kockázni a húst (csirkemellből csináltam), meg a zöldségeket, ami lássuk be, még az én energiaszintemmel is semmiség. Nem variáltam sokat, készen vásárolt gyros fűszerkeverék olajba bele, félre. (Alapanyagajánló: az egyetlen paradicsom, aminek télen íze is van és amivel én még nem fogtam mellé, az a datolya típusú.)

Közben szalonnakockák pirítanak, hús bele, lesüt hirtelenjében, zöldség összevág, tejföl (vagy joghurt) összekever sóval és fokhagymával, erős pistát kicsit lelazítottam ajvárral, így meglettek az öntetek is.  Olyan finom szaft lett, hogy azt még külön ráküldtem a husikra és aztán a zöldséges, hagymás, szalonnás, húsos, tejfölös szaftba mátogatni a pitát, végezetül egy jó pálinka, és újraéled minden. Még a Hold is fentmarad az égen tőle.

Címkék: csirkemell

2 komment

Megáll az idő

2011.11.02. 17:05

szerző: giglio

Jön a hideg, a sötét, a tél. Lehet pihenni, kakaózni, kádban olvadni, bambulni, figyelni, érezni. Van idő bent lenni. Van idő főzni. Mennyire nagyon szépen felvezettem, hogy újra táplálkozom (mindenhogyan) - na, erről beszélek!

Az első lépés az volt, amíg még nem nagyon volt kedvem/időm enni, de a testem éhezett a vitaminra és a számára hasznos táplálékokra, hogy elkezdtem friss zöldség és gyümölcs leveket csavarni. Az első katasztrófa volt - technikailag. Akkor gondoltam, hogy alapítok egy új Nobel-díjat annak, aki feltalál egy olyan gyümölcscentrifugát, amivel nem kell annyi időt tökölni, amennyiből ebédet főzök. De aztán rájöttem, hogy csak régen használtam, elfeledtem hogyan kell és lusta voltam megkeresni minden tartozékot, így a kifacsart levet pohárba akartam, és már akkor láttam, hogy fel fog borulni, amikor alátettem. Azóta belejöttem, nyomatom az almát uborkával, a céklát tökkel, és még sorolhatnám. Szeretem.

Aztán lassan elkezdtem főzicskélni, megpróbáltam megismételni a megismételhetetlen zöldbabos ragut, aminek az elődje bográcsban készült egy könnyű és vidám nyári napon, leegyszerűsíteni a húsgombócos rakott tésztát, és most a soktésztás leves (kicsi, kínai és kockára van csomagolva) saját/os változatát készítem az almás-répás-zelleres-mézes saláta mellé meleg fogásnak. Mert kell a tűz, télen meg pláne. 

Még egy kis ősz és egy kis vidámság, aztán kapcsolhatunk túlélő üzemmódba.

 

Szólj hozzá!

A húsleveshez meg kell érni

2011.10.14. 16:54

szerző: giglio

Ez jutott az eszembe, miközben az előbb megnéztem és megkóstoltam. Gyönyörű, tiszta, ízes, finom, és nem sóztam el! Kellett hozzá minden infó, minden kanál, amit másnál ettem, minden érzés, amit belefőzött más.

És persze meg kell maradni olyan éretlennek, hogy azért álljak neki, mert tudom, hogy holnap szükségem lesz rá... mert ma, és csakis ma, ünnepelünk! Vénülök. Nem, érek. Igenis a nőknek is jól áll, nem csak a férfiaknak! Igazi baráti/családi hepaj lesz, 14-50-ig mindegyik korosztály képviselve lesz. De fogom szeretni! 

Na, de visszatérve a kajákra.

Mostanában sok konyhaközeli élményben volt részem a szabadúszásnak köszönhetően, belekóstoltam a vendéglátói fílingbe és persze ez nekem azt jelenti, hogy irány a konyha és nézni a séfbácsikat/néniket és tanulnitanulni. Pl. így tanultam meg azt is, amivel én azonnal egyet tudtam érteni, hogy minden husit le kell forrázni - 5 percig lobogó vízben és kész. Ezt mondjuk éppen egy hihetetlenül bölcs anyukától tanultam, aki ott van a toppon teljesen ösztönösen és egyszerűen. A tiszta információk ilyen helyről jönnek nekem.

Így kezdtem tehát. Vettem egy jó nagy darab tarját, levágtam a csontos részét és egyben a csontot és a husit felforraltam. Undorító szmötyis habos víz kuka. Közben pici zsíron lepirítottam a zöldségeket, meg feloldottam a fűszereket (kömény, só, bors, szerecsendió) és mire ez elkészült, már tettem is át a csontit és öntöttem fel vízzel. És most kis lángon, 2 órája fődögél. Kicsit lecsíptem a tetejéből, hogy meg tudjam mutatni, mert már most szép.

 

A klasszik, hangos, vidám, régi családi vacsoránk másik eleme pedig az egybensült köményes husi, jóóó sok hagymával, paprikával, paradicsommal, fokhagymával.

Az ágya neki:

Sok zsírral, mert a maradék hidegen szinte még finomabb kenyérrel, mint frissen. És alapvetően holnap erre pályázom majd. 

Jó nap ez a mai - végre most minden olyan tiszta, mint a húslevesem.

Szólj hozzá!

eltolódás

2011.10.04. 18:35

szerző: giglio

Konyha elárvult, az új fényképezőmet is tönkretettem, szóval sajnos még csak szép fotókat sem tudok idehozni. Remélem, hogy újraéled a konyha is, a blog is, addig viszont van más - mozgááás. És egyebek.

Íme.

Meg egy videó is a témában - ezt tudom most felmutatni, de nem adom fel, hogy minden terület ugyanúgy éljen!

1 komment

Mert az ígéret szép szó. És mert a kis tanulótársamnak meg kellett mutatnom, hogy van jobb a mekis nuggetsnél. Maga elé vette a tésztás fazekat és ráborította az összes szószt + meg is ette (igaz, két részletben), így remélhetőleg meggyőző voltam.

Elég régen volt, de tudom hogyan volt! A tésztaételek belémívódnak mindenhogyan.

A szószhoz tettem

  • 30 dkg darált húst
  • 4 szép nagy paradicsomot
  • 3 gerezd fokhagymát
  • fél fej fehér hagymát
  • olíva olajat
  • fűszereket, mint só, bors, bazsalikom, oregánó

Kezdtem az olajon a hadzsmával, fokhagymával, kockára vágott paradicsommal, minimál sóval és a (sajnos) szárított oregánóval. Aztán ezt kivettem a serpenyőből, még egy pici olajon + amit benne hagytak a többiek, lepirítottam a husit, ahhoz tettem a több sót és a borsot, majd vissza rá a paradicsomszósz, legvégén a friss bazsalikom (ha szárított, akkor első körben ment volna az oregánóval) és készen is volt.

A carbonara meg csak a saját gyönyörűségemre készült egy szomorú napon. Aztán persze minden jobb lett. Lehet, hogy a szalonna nekem az, mint másnak a csoki? 

Szóval a "rendes" carbonara-t csináltam, ami csakis szalonnapirítás, összepirítás a forró, kifőtt tésztával, tűzhelyről le és a pici sóval + borssal alaposan felkavart tojásokkal beborítani a szalonnás tésztát. A tojás éppen annyira sül rá, hogy még egészen lágy maradjon. Ennyi, nem több.

Címkék: spagetti paradicsom szalonna darált hús

2 komment

Feltölt(őd)és alatt...

2011.07.10. 11:32

szerző: giglio

..így sajnos ritkul az itthoni és konyhai lét, de ettől a dolgok nem változnak, vagyis éljenek az ételek, a napsugárral édesített gyümölcsök és paradicsomok! A papucsok, a színes nyári ruháim, a mezítláb mászkálás, a hűvös víz, a meleg szél és a nyári záporok. Kicsit későn, de azért csak elkezdődik végre az én szívemben is.

Ennek jegyében következzenek az ígért szlovén finomságok! Bár akkor még a hegyipatakocska - amit szeltem én, a hős, a bátor -, még csak kb. 10 fokos volt, de úgy felfűtötte a halált megvető bátorságom, amivel leugrottam egy méretes nagy szikláról, egyenesen bele a vízbe, hogy még azt is elfeledtem mennyire félek. Az már kevésbé volt feledhető, hogy egészen egyedülálló módon vakítottam meg majdnem saját magam, de persze ez is csak én vagyok. Mert mindenki befogta az orrát ugrás előtt, ezért én is (bár gyerekkoromban sose - akkor még okos voltam), és a becsapódáskor a felcsúszó hüvelykujjam megnyomott valami ideget, ami után nem láttam rendesen vagy 5 percig. Pedig a víz alatt szerettem lenni, megállt az idő, nézelődtem a nagy türkíz nyugalomban, szerintem még levegőt is vettem. Mondták is, hogy igazán egy dolog van, ami veszélyes rám nézve és az nem a szikla, meg nem is a jéghideg víz, hanem saját magam. Ez nem kimondottan jó hír, de így van ez megszokva. Mindegy, azért még visszamennék, mondtam is, hogy összeszervezek egy nem-adrenalinfüggő paracsoportot és vigyenek le minket szépen lassan, békében. Mert amúgy gyönyörű a hely és bazi jó fejjel lefelé kilógni a raftingból és fordítva nézni a kékeket. A nyugodt szakaszokon persze.

Na de a kaják! A klasszik - csevapcsicsa - szeretjük!

Rájöttem, hogy nekem Szlovénia sokkal kedvesebb, mint Horvátország. Persze annyira nem, mint Itááália, sőt, éppen azért áll közelebb a szívemhez, mert közelebb van választott otthonomhoz, ami átjön az ételekben és minimálban ugyan, de az ottlétek hangulatában is. Így Szlovénia egy kellemes átmeneti állapot számomra.

 

 

 A kutya vacsorája helyett a kiscica ebédje.

Végül a vizuális csemege.

Szólj hozzá!