Hiányzik a konyhajátszótér! Pedig istenieket főzök, ezért úgy döntöttem, hogy visszatérek, és gyűjtöm tovább a recepteket. Most a télieket - mert a tél (is) finom, úgyhogy szórjuk be illat-csillagporral a konyhát.
Tegnap egy gyors, fél órás zellerkrémlevest főztem, hogy legyen meg mára a napi leves, mert az télen elengedhetetlen. Pár éve szimpatizálok az ötelemes főzéssel, és érzés alapján megpróbáltam erre hangolódva elkészíteni A Költeményt.
Íme a hozzávalók:
- 1 közepes fej zeller
- 1 kis fej alma
- 1 kis fej hagyma
- 1 marék dió
- 2 marék rozspehely
- Húsleveslé, vagy valami ezt helyettesítő keverék (én hétvégi húsleves maradékával öntöttem fel, felesben vízzel).
- Só, bors, gyömbér - fűszerezésnél kalkulájunk a felöntőlé fűszerezettségével. Én rendszerint elfelejtem, de most kivételesen az eszembe jutott.
Olyan gyorsan írom, ahogy csináltam.
- Zeller, hagyma pucol, alma nem.
- Összevág - mindegyhogyan, mert úgyis krémleves lesz.
- Olajon a hagyma, a zeller, majd az alma, illetve a fűszerek.
- Párol, majd felönt.
- Megfőz, kb. fél óra kellett neki.
- Közben mozsárkában összetörtem a diót és lepirítottam (2-3 perc, amíg megérzem az illatát).
- Fazék tűzről le, kicsi edénybe szedtem ki levet, abban főztem meg a rozspelyhet (10-15 perc), amíg a maradékot botmixereltem.
- Végén összeborítottam a megfőtt pelyhet, pirított diót és kész.
Éreztem, hogy jó lett (tegnap már csak kóstoltam), de ma annyira nagyon jól esett, hogy igazán megnyugtató érzés a másik adagra gondolni, ami otthon rám vár.