...avagy nekem sosem fájt beállni a sorba - legalábbis a magam módján. Nem zavar a Halloween, mert a Mindenszentek üzenete is a szívemben van. Nem zavar a Valentin nap és nem zavar a Facebook. Változik a világ, és ha nem tudjuk önmagunk képére formálni, megőrülünk. Ráadásul kimaradunk egy csomó jó dologból.
Ez a mai napi tanulsága.
És amire büszke vagyok:
Annyira gáz, hogy már gyönyörű! A koncepció folyamatosan állt össze, az alapok megvoltak, de a "díszítés" végig függőben volt. Először gondoltam, hogy gumicukor békák fognak vérben úszni, de aztán rátaláltam a gumicukrok (előttem) rejtett világában erre a csodálatos példányra. Hát nem gyönyörű?
Na, hát ennyi, és fél órába sem telt.
Természetesen az alapja a szokásos mascarpone krém, úgy, mint
- 250-es mascarpone
- 200-as Meggle főzőtejszín (fontos, mert ez elég sűrű)
- 5 ek cukor
- 1 zacsi vaníliás
Bolti gyümitortalapra ráborítunk sütőtökpürét (ha nincs idő, akkor Univer sütőtökpüré almával), összekavarva egy kis cukorral, ízesítve fahéjjal, gyömbérrel. Kimeszelni vele a tortalapot, rá a krém.
Ezután jön a show-elem, vagyis az irdatlan ócska gumicukor-műfogsor (akartam rá azt az ocsmány szemet is venni, de azt nem kaptam), és pipettával megcsepegtetjük piros ételfestékkel. Minden megkapható hozzá a Spar-ban.
Ez csak a tortám, és hasonlóképpen nem viccelem el majd a jelmezem sem. Ugyanilyen csodálatos leszek én is hozzá, azt hiszem nem is kell mondanom. Még nem tudom, hogy azt megmutatom -e.
Éljen az örök gyerek részem, aki ilyenkor annyira örül, hogy ma kicsit tovább fentmaradhat TV-zni.