Betegség - turmixok és hagymák
2012. március 08. írta: giglio

Betegség - turmixok és hagymák

Nem szabad hirtelen lebetegedni. Hétvégén még vígan petangoztam a világ egyik legjobb helyén Kisorosziban, és ettem/aludtam jót a Rácz Fogadóban, aztán hétfő hajnalban valaki elkezdte késekkel kaszabolni a torkomat teljes felületében - mind a kések, mind a torkom tekintetében. Félálomban csorgattam rá a mézet, a pálinkát, öblögettem sós vízzel. Nem segített, de legalább annyira elfáradtam a mászkálásban, hogy tudtam utána aludni valameddig. És tényleg minden annyira hirtelen történt, hogy azt sem fogtam, hogy nincs itthon kaja, de még budipapír sem. Már bocs.

De áldja az Ég a kenyérsütőgép kitatálóját, mert beszórtam mindent, aztán lett kenyér (nem, mintha bármi rávaló lett volna, még a vaj is elfogyott, de volt tonhal!) és a másik probléma is megoldódott.

Az igazi mákom az volt, hogy egyszer még a Tescoban valamiért rámjött a mini-zacskós leves beszerzési kényszer és televásároltam egy polcot ilyenekkel, mert persze nincs benne tartósítószer. Akkor biztos szomorkás voltam és éppen a világvégére készültem. A modern emberek már nem lisztet és cukrot vesznek, hanem ilyet. Mondjuk tényleg a túlélőkészlet lett, mert erőm nem volt mozdulni, viszont rettentően kívántam a hagymát, így az első 2 napban javarészt zacskós levest ettem friss lilahagymával és volt még egy csumányi csípős zöldpaprika, azt is belevágtam. Aztán már csak Erős Pista maradt, de azzal még kiválóbb volt. Jó cucc. Milyen kevés is elég, ha az ember annak is örül, ha kicsit nem fáj semmi rajta.

Aztán 3. napra jobban lettem, jött a gyümölcsturmix actimellel, a bélflóra miatt kizárólag: 1 banán, 1 kiwi, 1 actimel, 1 dl mutivitamin lé, 1 ek lenmag. 

A 4. nap (azaz ma) már uncsi lett a lilahagyma, viszont egy kicsi viaaszesést is tapasztaltam az állapotomban - kell/ett némi fokhagyma. Mivel azonban lassan tervezek emberek közé menni, próbáltam finomítani a helyzeten, így lett bundikenyér, belereszelve a tojásba 1 gerezd fokhagyma. És persze gyömbértea a változatosság kedvéért, mert eddig a hársfa ment, de most jön a végső és igazán kemény bacik elpusztítása! A testem azt mondja ez kell neki és miért ne tudná jobban, mint én?

Íme tehát a bundi, melyhez még a kenyeret is én sütöttem - kínomban. Háttérben a patikával. Ja, mert herpeszem is lett - így kerek a világ. Gyilkolhattok még egy kicsit vírusok, baktériumok és gombák, de hamarosan végetek. Csak az maradhat, aki velem van, nem ellenem.

Mai napi tanulság: a betegség sem véletlen.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyhajatszoter.blog.hu/api/trackback/id/tr474297533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása